qss

RÚT FAJZAT

szélhámosok szolgája
lusta paraszt csürhe
disznósajt az oltára
zsírszalonna sülve

lagzi-techno misebor
ereszd el a hajam
székely himnusz, román gól
Etelköz odavan

düledező budiban
épül Bábel, Trója
lesz ott minden, ami van
sült kolbász és kóla

megtudjuk a titkokat
meddig tart az átok
pingálhatunk magunknak
budi-mennyországot

*

zsarnokok és rabszolgák
mindig újra elbasszák
azt, ami már úgyis szar
halott harcol halottal

*

gyűlölni már nem elég
e mocskos söpredéket
moslék lötyög a szívükben
mikor egyszerre lépnek

egymás seggét szagolgatják
miként reggel a kutyák
s ha üzekedve összenéznek
mind ugyanazt tudják

nem lehet itt most viccelni
a fajtiszta jövő a tét
a kutyák seggét kémleli
az egész emberiség


https://www.youtube.com/watch?v=MLyJR05PH88

TAPLÓ NÉP

A rémületre semmi ok
Az értéktörvény nem inog
A felkorbácsolt népharag
Erre úgyis ráfarag

Sok pénzéhes kannibál
Mindenfélét ordibál
Szarnak minden szabályra
Mindegyik csak zabálna

A gén-parancsot betartva
Ivadékát kiszarja
Ketrecében megnyugszik
A szabadság csak luxuscikk

Bugris nép
Söpredék
Tapló nép

*

BIZTOS TIPP

Mielőtt még történelmét
Csatornában végezné
Változik az emberi nem
Túl-szapora féreggé

Kitinpáncél hátán fekve
Rovarlábbal kapálóz
Mert úgy hiszi, istenének
Tetszetős e halál-póz

Hason csúszva önsarában
Öklendi fel érveit
Tiszta faj és igaz vallás
Biztos tipp, ha kérdezik

Szemétdombon guberálni itt ragadsz
Maradékot felzabálni itt ragadsz

*

KÖPKÖDHETEK JOBBRA-BALRA

Jobbra-balra köpködhetek
Az se talál célba
Ki tudja, még mire leszek
Elrettentő példa

Ahol sintér ebként ugat
Maradhatok néma
Lebegtet egy kényszertudat
Eszme-váladéka

Tréfál velem élet-halál
Döntetlen játéka
Tévelygésemből hazavár
A moslékos-dézsa

Bizonytalan játszmák fölött
Alátétem dupla
Magamtól is különbözök
Döntetlenre jutva

Egyként rohad bűn és érdem
Szemétdombra dobva
S ugyanott, ki jókedvében
Köpköd balra-jobbra
Recept szerint kavaroghat
S az a jó, ha vele rothad
Néhány ellen-dogma

Szórakoztat, egy-két dolog
Hogy sikerül félre
Egy-két halált megspórolok
De meg nem úszom élve
Hiába is megdolgoztat
Minél messzebb, annál rosszabb
Kínlódásom vége

*

MEGYÜNK

Megyünk
Ha túl a régi kocsmán
Ma hívogat e posvány
Fakó tenyészete

Sebaj
Ha félrerúgva önkényt
Ma mit se tudva, önként
Merítkezem bele

Nyoma se lesz, neve sem rohad itt sehol
Akit e kor csökevény keze elpucol

De jó
Lesz hullaként feküdni
S e zűr-zavarta kübli
Forogjon csak velem

Agyő
Mer’ elköszönni illem
Ha vég-sötétbe billen
E bélcsatornaszenny

Süketülök-vakulok hülye részegen
Kialakítva világ-alulnézetem

1983–84

KÜLVÁROSI 

Külvárosi utcasarkon 
Két iszákos harákol
Nem kell ide forradalom
Összedől ez magától

Összefog a szakértelem
Fölméri a helyzetet
Mely típusú gazdasági
Összeomlás fenyeget

*

Megy tovább a móka
Új seprő seper ki
Ugyanazt szajkózza
Ugyanaz a verkli

*

Ezredvégi kőkorszakunk
Megépítve betonból
Van egy gyöngéd teóriám:
Mindenfélét lerombol

Minden tréfát megemésztünk
Támadnak az adatok
Önveszélyes állapotban
Önmagamra szavazok


RETERÁT

Azt mondják, hogy legyek kicsit
Büszkébb magunkra
De én utálom a fajtámat 
És büdös a munka

Kínlódásunk improduktív
Reterátunk retrográd
Velünk pusztul, ami pusztít
S rosszabb híján megy tovább

Megy tovább a balsorsjáték
Kocka-tánca könnyedén
Megkopasztja, kit régen tép
Rágódhasson végzetén

Szorongunk itt fél fenékkel
Mindig kint és lent
Büdös van a sötétben
S megőrjít a csend

Anyagcsere-zavarunkat
Új elmélet magyarázza
Vezényszóra ürítünk az
Össznemzeti latrinára


EL INNEN

Homlokunkon ott a bélyeg
S tudatunkba tetoválva:
Üdvözít egy eszmerendszer
Fejlődésünk netovábbja

Nem maradt ránk semmi
Csak ehetetlen moslék
Pofánkat kitömni
Előrágott eszmék

Nem marad majd semmi
Utánunk e szarból
Mindegyikünk tudta
Hogy a szarért harcol


KOCSMATÖLTELÉK

Kocsmatölteléknek
Jók leszünk talán még
Nekünk ez a kor csak
Történelmi játék

Kocsmatölteléknek
Kellünk hősi célra
Nekünk ez a kor csak
Történelmi tréfa

Kocsmatölteléken
Győz az ősi virtus
Nekünk ez a kor csak
Történelmi cirkusz

Kocsmatöltelékként
Végképp elhasználva
Nekünk ez a kor csak
Történelmi lárma


NYŰG

Nyűg a testem, utálom
Mér’ tart rövid pórázon
Lassú gonddal mérgezem
Halálig facsarva
Nem kell család, nem kell gyerek
Ha megdöglök, feledjenek
Túl vagyok a tényeken
S eltűnök a francba

Nem kell pénz és kényelem
Inkább élek részegen
Nem kell olcsó jó tanács
Mindegy, mivel áltat
Mint felmetszett véredény
Herdálódom könnyedén
Minden percem rábaszás
Mind csak üresjárat


KUSS

Szart sem ér már szavad
Nyakadon a hurok
Hírmondó se marad
S nem lesz utókorod

Pofázhatsz bármiről
Szó már kevés ide
Ne hidd, hogy összedől
A diktátorok hite


TETVES

Tetves szülővárosomban kurva jó az élet
Konfekcióemberek szobája mind sötét
Műsordoboz zabálja fel a szürke estéket
Békén horkol elégedett a dolgozó nép

Lepusztult kis vendéglőkbe hányni jár a lélek
Betompítva pálinkával tervez és rombol
Éjfél után rendőrjárőr igazoltat, félhetsz
Begazoltat téged is a szokásos kontroll


DOLGOZZ

Dolgozz ember, sikerülhet
Jut majd hímes koporsóra
Mosolyogva beleülhetsz:
Boldoggá is tesz a munka

Életed már darabokban?
Vágj ehhez is jó pofát
Ne félj, más is belerokkan
Kitüntetett csontbrigád


ERŐLKÖDÖM

Erőlködöm hiába, hiába
Nem látok a rendőrkoponyákba

Töröm fejem kocka alakúra
Hogy akarhat jót egy diktatúra

Tanultam ideológiát
Nem jó szolga, aki kettőt lát

Vezényszóra hihetek a pártba’
Gumibot a karmesteri pálca

Leszarom az alapelveket
Anarchiám magával temet

Nem érdekel hol és hogyan végzem
Párnák között, sitten vagy kötélen


SZÁZAD

Bedöglött a század
Minden perce halált hoz
Tét nélküli szám vagy
Százból egy se a százhoz

Számold fel a múltat
Máglyára a verseket
Síron túli korszak
Erőszak és gyűlölet

Szemétdombon végzed
Meg se kérdik: ki látta
Kipreparált képed
Vigyorog a világra


FÉLHALOTT

Félhalottnak születtem
Öngyilkosnak neveltek
Hülyítettek tanárok
Féldecik és szerelmek

Mondták ez itt szép hazám
S bölcsek irányítják
Szeressem hát igazán
Minden gondját, kínját

Elmenni már nincs erőm
Itt fordulhatok föl
Mint elítélt bűnözőt
Börtönük majd megtör


PROPAGANDA

Jól működött hazánkban
A propaganda gépezet
Nyakig ültünk mocskában
Ránk hazudott szépeket

Hiába a propaganda
Be nem vesszük még egyszer
Rossz demagóg handabanda
Jövőtök nekünk nem kell

Nem veszünk be több dumát
Nem vernek még egyszer át


KÉZIGRÁNÁT

Kézigránát kell
Kézigránát kell ide
Elhajítani
Belevágni mindegy mibe

Minek szenvedjem
Ócska szerepem végig
Kinyírom magam
Hullaszagom van úgyis

Nem tudok már tovább várni
Minden mindegy, jöhet bármi

Illemhely-szabály
E rohadt kuplerájban:
„Élvezz, ne pofázz
Így csapold a lázad”

Hőscincér-halál
Nem legenda vár
Kisstílű barbár
Azt mondják majd: „kár érted”



1986–91

MEGYÜNK

Megyünk
Ha túl a régi kocsmán
Ma hívogat e posvány
Fakó tenyészete

Sebaj
Ha félrerúgva önkényt
Ma mit se tudva, önként
Merítkezem bele

De jó
Lesz hullaként feküdni
S e zűr-zavarta kübli
Forogjon csak velem

Agyő
Mer’ elköszönni illem
Ha vég-sötétbe billen
E bélcsatornaszenny

*

Nyoma se lesz, neve sem rohad itt sehol
Akit e kor csökevény keze elpucol

Süketülök-vakulok hülye részegen
Kialakítva világ-alulnézetem


NEM IS BÁNOM

Vagyok, mivé terveznek
Munkaerő-portéka
Perverzebbnél perverzebb
Programoknak játéka

Szalonképes életre
Gyomoringer sarkantyúz
Vidít néhány téveszme
Így leszek majd érdemdús

Mi ellen is lázadnék
Az egész csak egy rossz tréfa
Káprázatos századvég
Spórolhatok moslékra

Feltételes reflexek
Táncoltatnak pórázon
Kolhoz-időjüket legszebb
Napjaimmal trágyázom


FERTŐ

Nyomorunkban megtréfálnak
Korszakváltó járványok
Egyszemélyes háborúban
Magam elől hátrálok

Megbélyegzett éveinken
Pohárnyomok pecsétje
Jeltelenül temetkezünk
Időn túli szemétbe

*

Aki mindent elhitt
Álmában se lázadt
Nem úszhat meg semmit
Nem lesz magyarázat

*

Rögtön-ítél utó-tévhit
Ellenjárvány elragad
Felismerhetetlenségig
Nyilvántartják arcodat

Elméleti ingyencsonton
Rágódhat a maradék
Átvészelve járványokat
Néhány évre futja még


JOBBRA-BALRA

Jobbra-balra köpködhetek
Az se talál célba
Ki tudja, még mire leszek
Elrettentő példa

Ahol sintér ebként ugat
Maradhatok néma
Lebegtet egy kényszertudat
Eszme-váladéka

Tréfál velem élet-halál
Döntetlen játéka
Tévelygésemből hazavár
A moslékos-dézsa

Bizonytalan játszmák fölött
Alátétem dupla
Magamtól is különbözök
Döntetlenre jutva

Egyként rohad bűn és érdem
Szemétdombra dobva
S ugyanott, ki jókedvében
Köpköd balra-jobbra
Recept szerint kavaroghat
S az a jó, ha vele rothad
Néhány ellen-dogma

Szórakoztat, egy-két dolog
Hogy sikerül félre
Egy-két halált megspórolok
De meg nem úszom élve
Hiába is megdolgoztat
Minél messzebb, annál rosszabb
Kínlódásom vége




RÁFARAG

A rémületre semmi ok
Az értéktörvény nem inog

A felkorbácsolt népharag
Erre úgyis ráfarag

Sok pénzéhes kannibál
Mindenfélét ordibál

Szarnak minden szabályra
Mindegyik csak zabálna

S m’ért lesz attól agresszív
Ha kohókémény-füstöt szív


ESZMEMAUZÓLEUM

Míg egy ország rá nem un
Eszme-mauzóleum
Időt húzni jó még
Ma már tovább nem süllyed
Addig is csak épülnek
Mutatványos bódék

Ma sem éltünk, majd holnap
Nyakunkon a dunszt-korszak
Hermetikus csapda
Hiába a kampányok
Iszunk, amíg van rá ok
M’ért mi hagynánk abba

Fele madzag, fele méz
Ez a cél is elenyész
Csakúgy, mint a többi
Hozzá vagyunk szoktatva
Hogy kell máról holnapra
Magunkra is köpni